Koronavírus zsibbadás. Ajánlott cikkek

A Nature-ben jelent meg épp a napokban egy cikkamely a koronavírus agykárosító hatását vizsgálja. A cikkben említenek egy, az es évei közepén járó nőt, aki oroszlánokat és majmokat látott a házában és meg volt győződve arról, hogy férje egy csaló.

A koronavíruson átesett nőnek koronavírus zsibbadás volt pszichiátriai múltja, a pszichózis tünetei pedig jellemzően évtizedekkel később jönnek elő bizonyos embereknél. Ez az eset is bizonyítja, hogy a tüdő mellett a vírus egyéb szerveinket is megtámadja.

Egyre több koronavírus zsibbadás tapasztaltak az orvosok egyfajta önkívületet: össze voltak zavarodva, zaklatottak voltak. Japánban áprilisban közöltek egy tanulmányt, amely egy olyan betegről szólt, akinek agyszövetében duzzanatot és gyulladást találtak.

Egy másik tanulmány olyan esetről számolt be, ahol a myelin károsodott.

COVID-19 utáni neurológiai tünetek

Ennek fontos szerepe van az idegsejtek védelmében, és visszafordíthatatlanul károsodhat olyan neurodegeneratív betegségekbe torkollva, mint a sclerosis koronavírus zsibbadás. A lista azóta agyvérzéssel és emlékezetvesztéssel is bővült.

Kapcsolat Budapest, I.

A kutatók egyelőre még csak vizsgálják, hány, koronavíruson átesett embernél állnak fent ezek a tünetek és kik lehetnek fokozottan kitéve az agykárosodás kockázatának. Abban sem biztosak még, hogy ezt mindenképp maga a COVID váltja ki, előfordulhat, hogy az immunrendszer túlstimulálása okozza.

Az eddigi vizsgálatok alapján azt látják a kutatók, hogy a legelterjedtebb idegrendszeri hatások között a stroke és az agyvelőgyulladás van.

Olyan betegekről is tudnak, akiknél a koronavírus csak enyhe légzőszervei tünettel járt, de az agy jelentősebb mértékben károsodott. Koronavírus zsibbadás gondoltak arra is, hogy esetleg a szaglószerven keresztül jut-e be az agyba a vírus, mivel általános tünet a szaglás átmeneti elvesztése. Később ezt megcáfolták, mivel a szaglóideg körül nem látták érdemben nyomát a vírusnak, az inkább a véredények mentén koncentrálódott.

Támogasd a munkánkat! Kutatók próbálják kideríteni, miért van az, hogy néhány COVIDben szenvedő beteg hosszú hetekig, hónapokig küzd a vírussal, mások meg nem. Egy nap David Koronavírus zsibbadás, az Egyesült Királyság speciális koronavírus-küldöttjével beszélgetett a vírusról videómeetingen, aki azt tanácsolta neki a beszélgetés végén, hogy azonnal menjen haza, és vonuljon önkéntes karanténba. Garner megtette, bár akkor még csak kicsit érezte rosszul magát. Napokkal később viszont már dühöngött a szervezetében a vírus, saját bevallása szerint olyan állapotban volt, mintha bántalmazták volna, vagy krikettütővel verték volna a fejét.

Mindebből kifolyólag sokan arra gyanakszanak, hogy az immunrendszer küzdelmének eredménye lehet az agykárosodás. Hallie Prescott tüdőspecialista társaival együtt nemrég tett közzé egy cikket a Journal of the American Medical Associationben, amelyben arról írnak, hogy bár kevés idő telt még el ahhoz, hogy érdemi utóhatásokat lehessen leszűrni a mostani koronavírus kapcsán hosszabb távon, korábbi koronavírusok hatásaiból lehet sejteni, mi vár ránk.

Ezekhez jött koronavírus zsibbadás hozzá tüdő-rendellenesség, gyorsabb fáradékonyság és az egészség érzésének általános romlása.

Bár a koronavírus zsibbadás funkciókkal kapcsolatos zavarokat ezek a tanulmányok nem vizsgálták, egy idősebb személyt vizsgáló másik tanulmányban a kognitív zavarok háromszorozódását figyelték meg a betegség előtti állapothoz képest. Kognitív, testi és lelki utóhatásai is lehetnek tehát egyeseknél a koronavírusnak, jóval azt követően, hogy már kigyógyultak a betegségből.

Koronavírus kardiológiai szövődményei

Sajnos ezek a tünetek nem korlátozódnak azokra, akik kórházi ápolásra szorultak, sok esetben ugyanezekről az utóhatásokról számolnak be azok is, akik könnyebb lefolyással, otthon vészelték át a vírust. De a fiataloknak úgyse lesznek szövődményeik, ugye?

Bárcsak mondhatnánk. A valóság az, hogy az eddigi tanulmányok alapján a vírus nem válogat korosztály szerint, és ez a szövődményekre is igaz.

Felgyógyultak a koronavírusból, de megmaradnak a szövődmények – Ki mire számítson?

Annyiban azért lehet bízni, hogy aki enyhébb tünetekkel vészelte át a koronavírust, vélhetően nem számíthat súlyosabb szövődményre. Mondjuk pont Falus András immunológus beszélt arról a napokban, megerősítve ezzel Szlávik János korábbi kijelentését, hogy márciusban-áprilisban a fulladás, tüdővizenyő volt az elsődleges gond, de a szívre, vesére, agyra is vannak hosszú távú hatások.

Szomorú hír, hogy ez életkortól lényegében független.

Nem csak az idős, krónikus betegek érintettek, hanem mindenki — mondta. Fény az alagút végén: a rehabilitáció segít a gyorsabb felépülésben Egy osztrák egyetemi klinikán dolgozó kutatócsoport azért reményt adők azt mondják, hogy a koronavírusos páciensek hosszabb távra kiható tüdőt és szívet érintő károsodásai javulni tudnak idővel. Tanulmányukat az Európai Koronavírus zsibbadás Társaság ERS nemzetközi konferenciáján mutatták be, megnézték, hogyan gyógyulnak fel a koronavírusos betegek a szövődményekből.

Neurológiai tünetek a COVID-19 hosszú távú szövődményeitől szenvedőknél

A teszteket 6, 12 és 24 héttel a kórházból való kiengedésüket követően végezték el. A tüdőkapacitást és teljesítményt is mérték, megállapították, hogy a kórház elhagyását követő hétben ebben javulás következett be.

A kutatók ezért úgy vélik, a tüdőnek megvan az a képessége, hogy ha idővel is, de valamennyire meggyógyítsa magát. Emellett vérrögképződésre, gyulladásra és szívkárosodásra utaló jeleket is találtak.

Koronavírus vakcinák: ezek lehetnek az oltás utáni mellékhatások, szövődmények

koronavírus zsibbadás Ugyancsak ezen a virtuális kongresszuson egy francia tanulmány mutatott rá arra, hogy azok, akik időben elkezdtek tüdőrehabilitációra járni koronavírus zsibbadás súlyos COVID-betegek közül, javulást mutatnak a tüdőkapacitásukat, izomerejüket, egyensúlyukat, a fáradságot, szorongást és depressziót tekintve is.

A tanulmány készítői úgy látják, érdemes minél hamarabb elkezdeni ezeket a rehabilitációkat, mert így nagyobb esély van a gyógyulásra.

Nagy még a bizonytalanság a koronavírus hosszabb távú hatásait tekintve is, de napról napra egyre többet tudnak az orvosok és kutatók.

A klinikai tesztek során volt néhány nagyon ritkán előforduló eset, amikor idegrendszeri gyulladás jelentkezett a tesztalanyoknál, ami zsibbadással, érzéskieséssel járt, azt azonban nem erősítették meg a vizsgálatok, hogy összefüggésbe hozhatók a vakcinával. A Pfizer, koronavírus zsibbadás Moderna és az AstraZeneca vakcinája már megkapta az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, ami ezzel biztonságos és hatékony vakcinának tekinthető a koronavírus ellen, emellett az OGYÉI két vakcinát engedélyezett itthon, az orosz Szputnyik V vakcinát és a kínai Sinopharm vakcináját. Fontos leszögezni, hogy a kínai vakcina esetén a nagymintás fázis 3 klinikai tesztek eredményeit nem publikálták hivatalosan az OGYÉI engedélyét megelőzően, emiatt erről kevesebb az információ, ugyanakkor legalább 1 millióan megkapták már, így a potenciális mellékhatásokról szivárognak hírek.

Az már látszik, hogy a vírus a tüdő mellett, a szívet, az agyat, és más belső szerveket is támadásba veheti, legyen az közvetlen vagy közvetett hatás. Ezekhez jön még hozzá a depresszió, alvászavar, tehát egy sor igen kellemetlen szövődménnyel nézhetünk szembe. És ez alól a fiatalabb korosztály sem mentesül.

Fokozottan ügyeljen mindenki saját és családja, környezete egészségére, a maszk használata és a gyakori kézmosás életeket menthet.